Ócsa

 

Ócsa városa a Duna-Tisza közén, az Alföld és a Gödöllői-dombság találkozásánál fekszik, Budapest határától délre mintegy 17 km-re a 5-ös számú főút és az M5 autópálya között.

A települést kettészelő Budapest-Kecskemét vasútvonalnak és a közvetlen autópálya lehajtónak köszönhetően kiváló közlekedési lehetőségekkel rendelkezik. A várost körülölelő turján-vidék, a 3575 hektár területen elterülő Ócsai Tájvédelmi Körzethez tartozik, melynek növény- és főleg madárvilága a mai Magyarországon párját ritkítja.

Az Ócsai Tájvédelmi Körzet a Duna-Ipoly Nemzeti Park része, területének egészére jellemző a mozaikosság, vagyis a nyílt vizek, nádasok, rétek, erdők, sztyepprétek váltakozása, és az ennek megfelelően váltakozó emberi tevékenységek nyomai.

A természeti értékekben gazdag kaszálórétek hajdan éppen az emberi tevékenység - rendszeres kaszálás - eredményeképpen alakultak ki és maradtak fent, s így tarthatóak fent a jövőben is. Egész évben gyönyörű látványt nyújtanak, de igazán a tavaszi aszpektusban pompáznak, ekkor virágzanak az e területre jellemző orchideafélék, a kosborok és bangók (vitéz kosbor, mocsári kosbor, szúnyoglábú bibircsvirág, pókbangó), a szibériai nőszirom, a mélyebb fekvésű területeken a kormos csáté, téli sás stb. A nyíltvizi növénytársulások betelepülésének kezdetétől fogva a mocsári, lápi növényzet teljes skáláján át a fejlődés végső stádiumát jelentő kőrises, égeres láperdőkig minden megtalálható itt.

A tőzegbányászat hatására létrejött tavakban és a csatornákban, az alámerülő és felszínen úszó békalencsék ill. hínárfélék tenyésznek. A nádasok feltöltődése után kialakult magas-sásos növényzet jellemző társulásai a többféle zsombékos, mocsári és parti sások. Az erdők közül jellemző az égerláp a magyar kőrissel és a szilfás, tölgyes ligeterdő.

Az ízeltlábú rovarok sűrűsége az ócsai turjánban olyan nagy, mint a Duna-delta vidékén. A rovarok, lepkék között több ritkaság is előfordul: az ezüstsávos szénalepke, a Metelka-medvelepke. Az egykori lecsapolást főleg a madárvilág sínylette meg, de a terület még mindig gazdag madarakban. Itt fészkel a hamvas rétihéja, a békászó sas, a kerecsensólyom, a kabasólyom, a nagygoda és a piroslábú cankó is.

Gazdag madárvilágának köszönhetően a tájvédelmi körzet nagy része kiemelt jelentőségű, nemzetközi védelem alatt álló ún. Ramsari egyezmény alá tartozó terület. A madarak megfigyelését, tudományos felmérését, az érdeklődők számára történő megismertetését, 1983 óta az Öreg-turján területén felépített Madárvárta lelkes kutatói végzik. A Madárvárta közúton és a Turjános tanösvényen keresztül is megközelíthető. Ezen a tanösvényen a látogatók kiszáradó láprétekkel, magaskórós és zsombékos területekkel, valamint a nyílt vizű Turján élővilágával ismerkedhetnek meg, ám ez a fokozottan védett terület csak szakvezetővel látogatható.

Túravezetőt nem igénylő túraútvonal, többek között az 1200 m hosszú Selyem-réti tanösvényre vezető útvonal, mely az ócsai Nagy-erdőn keresztül visz és a láperdő sajátos élővilágát mutatja be. Érdemes elsétálni a műemlék jelentőségű Öreg-hegyi Pincesorra, ahol több mint 100 földbe vájt, hagyományos építésű, nádfedeles pince található.

A túrák előtt érdemes megtekinteni az Ócsai Tájház  kiállításait, melyek felhívják a figyelmet arra, hogy e kis területen belül milyen nagyszámú élőhely található, mely területek kereshetők fel kerékpárral vagy gyalogosan, s melyek a nem látogatható, fokozottan védett élőhelyek. A tájház Ócsa legidősebb részén, az Öregfaluban lelhető fel. Ezen műemléki védelem alatt álló házak adnak helyet a gazdag néprajzi gyűjteménynek is. A Skanzen közvetlen közelében magasodik a XIII. században épült Premontrei bazilika. Ez a ma már református erődtemplom Magyarország egyetlen háromhajós, kereszthajós, tornyos bazilikája a román korból.

 

Megosztás

Programok

Bejelentkezés